Ön itt van: Kunbaja > Műemlékek

Műemlékek

Historia Domus

  • PDF

Zentainé Keller Andrea: Historia Domus
" Wer mir nachfolgen will, der nehme sein Kreuz auf sich."


A falu első kis temploma, már 1819-ben létezett, igaz vertfalból és nádtetővel. Mostani templomunk építését Freidinger Antal plébános kezdeményezte 1872-ben. A terveket Steindl Imre építész készítette el. Az építkezéssel kapcsolatos levelezés né­hány érdekes részletét az alábbiakban közlöm:
Részlet Báró Rudics József Haynald érsekhez írt 1872. márt. 22-i leveléből:
" Édes hazánkat annyira pusztító árvizek által a kunbajai ideiglenes templom is rommá tétetvén Excellentiád annak helyébe kemény anyagból egy újnak felépítését főpásztori gondjai közé számítván kegyes soraival engem, mint azon egyház védnökét felhívni méltóztatott, hogy tudatnám Excellentiáddal, hová irányulnak az úgy alakult körülmé­nyek között szándokaim? Van szerencsém úgy Excellentiád kegyes felhívására mint pe­dig a vallás és az ottani nép lelki-üdvére tekintőleg legmélyebb tisztelettel nyilvánítani, hogy az új templom építéséhez - minden kezdet nehézségét ismervén -jelenben kéte­zer o.é. forinttal örömmel járulandok, oly további legalázatosabb kijelentéssel, hogy azon összeg felének f.é. julius - másik felének pedig september hóban leendő lefizetésére szükségkép intézkedni fogok."
Részlet Haynald érsek úr 1873. febr. 1-én kelt Freidinger Antal plébánosnak írt levelé­ből:
" Miután a templomépítés végett megtartott árlejtés alkalmával jelen volt építészek a készletben levő téglákat bolthajtás építésére alkalmasaknak nem találták: nincs semmi észrevételem az ellen, hogy a templom a beküldött terv alapján stukatúrra, fazsindely tetővel és egyszerű pyramis toronynyal építtessék."
Báró id. Rudics József 1873. nov. 20-i Haynald érsekhez írt leveléből részlet:
... a kunbajai lelkész minden feljebb elősoroltakat egyszerűen mellőzve az ottani temp­lom építésre vonatkozókból nekem maiglan semmit be nem mutatott sőt még azok elle­nében a templomnak szerződésileg az első pontban kikötött s Excellentiád által is helye­selt gerendázott menyezetét - stukatur - téglaboltozatra átváltóztatni s ezzel nemcsak az építési költségeket tetemesen növelni, hanem az által szükségessé lett munka szaporí­tásával lelki híveinek is elégületlenségét előidézni s e végett előttem tett panaszokra o­kot szolgáltatni nem átallott."
Freidinger plébános, tehát ragaszkodott ahhoz, hogy az Isten házához méltó építmény emeltessék. Nem akarta, hogy egyszerű belseje legyen, ezért mindenáron megvalósíta­ni szándékozott - nemes lélekre valló - elképzelését. A templom építésére teljes magán­vagyonát feláldozta. Kitartásáért és elszántságáért hálásaknak kell lennünk, mert való­ban a környék egyik legszebb templomát tudhatjuk magunkénak.
A templom alapkőletétele 1873. ápr. 27-én volt. A templom felszentelése 1877. okt. 28-án történt.
A templom védőszentje - Báró Rudics Máté tiszteletére - Szent Máté apostol és evangé­lista lett, búcsúja szept. 21-én van
A templom falát kívülről egyik oldalon kettő, a másikon három pillér támasztja. Kezdetben zsindelytetős volt, 1923 után került rá pala. 1961-ben a régi toronyról vihar Letépte a keresztet, a torony pedig megrongálódott és balesetveszélyessé vált, leomlás­sal fenyegetett. Ezért 1964-ben ledöntötték és még ebben az évben - sajnos pénzhiány miatt nem az eredeti formájában - újraépítették. 1973-ban a templomtető horganyzott le­mezzel lett befedve. A 100 éves jubileumra külsőleg frissen vakolva lett, a torony bádog csúcsa azonban sokat ront a templom eredeti szépségén.
Templomunk -talán mondhatjuk - a környék egyik legszebb temploma belsőleg. Egyhajós, a hajóban háromkupolás, a szentélyben egykupolás a mennyezet. Ezek mű­vészi festményekkel ékeskednek: Lohr Ferenc szép alkotásai díszítik a mennyezetet.
A templom fala sem egyszerűen "meszelt", hanem szép mintákkal festett. Az oltárképek Jakobey Károly festőművész alkotásai.
A templom méretei: hossza: 41,75 m szélessége: 14 m magassága: 11 m torony magassága: 39 m (régi)
32 m (mostani: 1995.) Néhány korabeli, valamint újabb vélemény templomunkról:
1889. nov. 21-i jegyzőkönyv szerint. "Az épület új, a tetőzet javításra szorul, a nagyobb megrongáltatás megelőzése czéljából."
1928. máj. 31-én kelt érseki levél szerint: "...a templom, mint a plébánialak, teljesen jó karba helyeztettek. A templomban magában azonban sajnálattal láttam, hogy a főoltár (mely valamikor, úgy látszik, cement öntvényből készült) darabokra vált s az ereklyék épségéről nem volt meggyőzödén szerezhető."
1937. máj. 22-i levelében így ír az érsek úr. "Bármennyirejól is esik annak tapasztalása, hogy a kunbajai plébánia templom karbahelyezése folyamatban van, súlyos aggodal­maim vannak arra nézve, hogy bizonyos munkálatok ezúttal is elmaradnak és a temp­lom külseje tovább rongálódik. Eddig ugyanis sajnálattal tapasztaltam, hogy a kilátásba helyezett és valóban szükséges munkálatok nem lettek idejében elvégezve...
A templom belsejét ezzel ellentétben szép rendben találtam. Hiányzik azonban az alkal­mas sacrarium, melyet az oltár mögött be lehet és be kell állítani...
A temetőben lévő új kálvária kedvező benyomást kelt.
A plebánia területén álló keresztek mindenütt karba helyezendők."
Esperesi látogatás alkalmával készült jegyzőkönyvből részlet: 1990. márc. 5.
" Templom külseje: Tető jó, horg. lemezből. Falak vizesek. Aquapol víztelenítő felszerel­ve a templomban. Működik és szárítja a falakat.
Templom belseje: Szembemiséző oltár van. A liturgikus tér nagyobbítva, szépen kiké­pezve. Tabernakulum a főoltár maradt. Tisztán tartva, villany örökméccsel ellátva."

A Rókus-kápolna története

  • PDF

A Rókus-kápolna alapítóleveléből megtudhatjuk, hogy 1836-ban "senkit kímélni nem tudó epemirigy veszedelmesen dühöng" Kunbaján is. "Ennek megszűntetése okáért a Kunbajai Község ájtatos fogadásból Szent Rókus tiszteletére egy Kápolnácskát itt helyben saját költségein építetni ajánlott." A köztudatban az él, hogy egy kolerajárványból szabadulás fogadalmára épült meg a Rókus-kápolna.
A kápolna 1838-ban készült el.
Egy évben egyszer van szentmise, Szt. Rókus napján. Szent Rókus ünnepe aug. 16-án van, ez a nap a kápolna búcsúja. Valamikor kedvelt búcsújáróhelye volt a környék embereinek. Lobogókkal érkeztek csoportokban a Szt. Rókust tisztelők és hozzáfordulók. Régen Rókus-búcsú napján nagy kirakodó vásár is volt, akárcsak most templomunk búcsújának napján. Azonban jónéhány évtizede a Rókus-búcsú falunk szerény ünnepe csupán.
Szent Rókus a fertőző betegségben szenvedők, az orvosok és sebészek védőszentje. A művészek zarándokként ábrázolják, kezében vándorbottal, combján pestises daganattal, vagy kutya nyalogatja a sebeit, ismét máskor szájában kenyeret hordó kutya látogatja kunyhójában.
A kápolna belseje csak egyszerűen meszelt falfelület, beépített oltárral. Az eredeti oltárkép megrepedezett és tönkrement, a mostani Rókus-kép - amely 1975-ben készült - a madarasi Zillich Pál festő és restaurátor alkotása.
Kápolnánk klasszicista stílusban épült. Műemlékfellegű építmény, Magyarország műemlékjegyzéke is megemlíti.
Egy 1970-ben készült műleírásból további adatokat is megtudhatunk:

Műleírás
" A külsőleg lizénákkal, oszloptalpakkal, nyíláskeretezésekkel és ablakkönyöklőkkel tagozott homlokzatvakolattal díszített 60 cm vastag falak téglából épültek, ugyanúgy a kápolna előcsarnokát tartó két oszlop is.
A teteje műemlékpala. A torony fából készült, a csúcsa horganyzott lemezből. Keresztje: csővas. Ajtaja fenyőfából készült, kettő ablaka vasrámás.
A kápolna méretei: hosszúsága: 6,75 m ebből 1,75 m az előrész, mely két oszlopon nyugszik.
szélessége: 5 m magassága: külső fal: 5 m
a kereszt csúcsáig: 9 m
A kápolna ajtaja felett és kétoldalt márvány táblát helyeztek el az I. világháborü kunbajai származású 115 hősi halottjának névsorával. A kápolna tehát egyúttal hősök emlékműve is."