TOP-2.1.3-16-BK1-2021-00060 Belterületi csapadékvíz-kezelő rendszer fejlesztése Kunbaján
- Részletek
Zöldítsük a környezetünket!
Nincs szomorúbb látvány, mint a "pipáló" kukorica, a sárguló, fonnyadó levelek, virágok, a fán aszalódó gyümölcsök, a kiégett pázsit, egyszóval, amikor szomjazik a Föld. Az öntözés az egyetlen túlélési stratégia. A vízgazdálkodás különösen felértékelődik napjainkban, amikor a klímaváltozás meghatározza életünket, jövőnket. Felelősségteljes gondolkodás, okos tervek, intézkedések, végrehajtás, megvalósítás kell. Ennek egyik iránya a települések csatornahálózatának kiépítése, a vízelvezetés koncentráltsága, a helyi adottságok figyelembevételével.
Sütő Vilmos ny. mérnök a tisztított szennyvíz felhasználási lehetőségeiről, az esővíz megtartásáról, hasznosításáról is beszélt többek között Lakitelken, a polgármesterek fórumán. A szakember érdekfeszítő és mindennapjainkba is beépíthető előadását hallhatják és láthatják. Az esővíz elvezetésére, hasznosítására alkalmazható szakmai „praktikákat” 12.18 perctől érdemes követni. Az esőkertek fogalma már nem ismeretlen és nem kell hozzá hatalmas beruházás, csak kreatív, környezetére, életterére igényes közösség, mint akik Kunbaján is élnek. Más-más adottsága, ezáltal lehetősége is van egy településnek attól függően, hogy milyen földrajzi környezetbe, illetve milyen településstruktúrába illeszkedik. A városok esetében is innovatív megoldásokra kap javaslatot az érdeklődő, de a családi házas telekkialakításoknál is kiváló ötleteket gyűjthetünk.
- Részletek
A víz felhasználása otthonainkban és a vállalkozásoknál
Szűkebb térségünkben is egyre nyilvánvalóbb, hogy az édesvíz drága kincs, amivel nemhogy érdemes, de szükségszerű takarékoskodni a jövőnk érdekében. Bács-Kiskun Vármegye törekvése, hogy minden lehetséges módon és eszközzel hozzájáruljon a fenntarthatósághoz, a klímavédelemhez.
A vármegye által koordinált projektek nagy része a települések infrastrukturális fejlesztésére, a szennyvízcsatornák, illetve a csapadékvíz elvezetésére irányulnak, független a település méretétől, szerkezetétől, hogy korszerűsítésre, vagy új rendszer kiépítésére van szükség.
Általánosságban beszélünk a vízszükségletről, felhasználásról, holott a téma lényeges szereplői a vállalkozások. Ezt pedig nem lehet csak és kizárólag településekre bontani, globalitásában kell vizsgálni és globális megoldásokban, egységes, értékmentő szemlélet alapján.
Otthonainkban átlagosan naponta és személyenként az ivóvíz felhasználás literben mérve:
- Takarítás 5
- Mosogatás, főzés 10
- Fürdés 70
- Mosás 20
- WC öblítés 45
- Kert öntözése 10
Amint az a számokból is látszik, a szociális vízigények legnagyobbrészt a WC-öblítésből és a tisztálkodásból származnak, amelyre hazánkban főként ivóvizet használunk. E téren első lépésként a víztakarékosság növelése (víztakarékos készülékek, csaptelepek, szaniterek), ezt követően pedig a szürkevíz hasznosítása, valamint az ivóvíz csapadékvízzel való kiváltása révén optimalizálhatjuk a vízfelhasználásunkat.
A vállalkozások esetében egészen más számokkal kell szembenéznünk.
A vállalkozások vízszükségletét annak jellege alapján három fő csoportba sorolhatjuk. Ezek mindegyike esetében eltérő víztakarékossági lehetőségek adódnak.
- kommunális vízigény: ide tartozik a kereskedelem, szolgáltatás szektor, például a turizmus vízigénye, valamint a mezőgazdaság és az ipar szociális vízigénye;
- ipari vízigény: az ipar technológiai, hűtési vízszükségletét egyaránt tartalmazza
- mezőgazdasági vízigény: az öntözési, a haltenyésztési és az egyéb állattenyésztési vízigényből áll össze
Minden esetben az a cél, hogy optimalizáljuk a víz fogyasztását !
Ebben a vállalkozásoknak óriási feladatuk és felelősségük van, mivel mennyiségi felhasználónak számítanak.
Elsődleges fontosságú feladat, hogy mérjük fel vállalatunk vízigényét és vízfogyasztását. A felmérés során törekedjünk arra, hogy külön vizsgáljuk a különböző vízigényeket. Például egy ipari termelő vállalat esetében különítsük el a technológiai, hűtési és szociális vízigényeket.
Az ipar technológiai és hűtési vízigényének csökkentése igen komplex, szerteágazó technológiai válaszokat követel. A vállalat vízigényének és vízhasználatának felmérése során kiemelt feladat annak vizsgálata, hogy lehetséges-e a vízfelhasználás csökkentése és a felhasznált víz forrásának diverzifikálása, például a csapadékvíz hasznosítása, a szennyvíz újrahasznosítása révén.
A mezőgazdasági vízigények főként az öntözési, a haltenyésztési és az egyéb állattenyésztési vízigényekből tevődnek össze. E téren a legnagyobb lehetőséget a csapadékvíz gyűjtése, visszatartása jelenti, amelyhez tároló medencék, tavak létesítése lehet célszerű. Fontos lehet továbbá a csapadékvíz részben, vagy egészben történő szikkasztása is, amely javíthatja a talaj vízháztartását.
Érdekes és döbbenetes, már-már hihetetlen adatok, amelyekkel a hétköznapokon nem foglalkozunk:
Hány liter víz kell az alábbi termékek előállításához?
- 1 db mikrochip – 32 liter
- 1 szelet kenyér – 40 liter
- 1 csésze kávé – 140 liter
- 1 db hamburger – 2400 liter
- Részletek
Spóroljunk az esővízzel!
A magyar nyelv szépsége sokoldalú értelmezésre ad lehetőséget! Spóroljunk az esővízzel! Elsősorban arra gondolunk, hogy a pénztárcánkat kímélő újrahasznosítási megoldás, másrészt szemléletformáló erő, hogy klímaváltozás rohamlépéseit követve, óvjuk természeti kincseinket és igyekezzünk a lehető leghatékonyabban alkalmazni még öntözésre is az esővizet. Az esővízgyűjtéssel tehát sokat spórolhatunk, nem mindegy viszont, hogy hogyan csináljuk.
A csapadék kiegyensúlyozott felhasználását érhetjük el azzal, ha gyűjtjük az esővizet. Mikor sok van, összegyűjtjük, mikor kevés, elöntözzük. Nagyszüleink, ahol megtehették, hordóba, kádba összegyűjtötték az esővizet, mert finom illatos lett tőle az abban mosott ruha, és selymes a lányok haja. Tették ezt annak ellenére, hogy a kutakról még ingyen hozhattak vizet és nem volt csatornadíj sem. Erről a kunbajaiak is így vélekednek, ahol a közelmúltban fejeződött be a csatornahálózat fejlesztése. Szauer Csilla, a Polgármesteri Hivatal ügyintézője elmondta, hogy saját otthonukban is gyűjtik az esővizet, amint azt mesélte, ez családi tradíció. Véleménye szerint ez a növénykultúrák különleges gondozása, hiszen az esővíz hőmérsékletében is sokkal természet közelibb, mint a vezetékes víz, nem beszélve a költséghatékonyságról. Csilla egyetemista lánya biológus hallgató, aki nagyon fontosnak tartja a környezettudatosságot, családilag gondolják úgy, hogy erre sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a mindennapokban. A kunbajai csatornafejlesztéssel nem csak kézzelfogható lett a vízelvezetés fontossága, de a helyben élők figyelmét is ráirányítja arra, hogy meg kell becsülni a természet adta forrásokat.
Manapság nagyon sokat fizetünk a víz- és csatornahasználatért. A vízdíj azért olyan magas, mert a természetes vizeket bonyolult eljárásokkal tisztítják és szállítják a fogyasztókhoz. Ezek az eljárások pedig bonyolultak, erőforrás-igényesek,
így környezetterhelők is. Tehát ha az esővíz begyűjtése által ingyen vízhez jutunk, akkor egyben a környezetünket is tehermentesítjük.
Magyarországon az átlagos csapadékmennyiség 550 mm négyzetméterenként. Növényeink átlagos csapadékigénye 520 mm évente. Az adatok alapján ez bőven fedezi az igényeiket. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, mivel a növények legaktívabb időszakában sajnos átlag csak 300 mm csapadék hullik négyzetméterenként. Hiányzik tehát majdnem ugyanennyi csapadék, amit pótolni kell. Érdemes tehát komolyan foglalkozni azzal, hogy háztartásainkban miként gyűjthetjük össze a csapadékot.
- Részletek
Milyen hatással van az esővíz a növényekre?
Az ásványokkal teli égi áldás a legkiválóbb éltető forrása a növényeknek. Az eső hatásait felesleges elemezni, hiszen mindenki tudja, hogy mit jelent, főként akkor, amikor hiányt szenvedünk belőle. Erre az elmúlt évben is volt sok példa. Az aszályt megsínylette a természet, a mezőgazdaság. Ezért is fontos, hogy összegyűjtsük a csapadékvizet. Be kell látni, ez nem annyira erősségünk, pedig sokat tehetnek a háztartások is az édesvízkészlet óvása érdekében az esővíz gyűjtésével, nem beszélve jótékony hatásairól az öntözés során. Ezért is van nagy jelentősége a települések esővíz elvezető csatornahálózat fejlesztésének, mely szerencsére egyre több helyen valósul meg vármegyénkben. A víz gyűjtésének fontosságát már sokan felismerték és alkalmazzák a különböző technikákat.
Kunbaján racionalizálták a csatornahálózat fejlesztése során a csapadékvíz megtartását.
Amint azt Patocskai Tibor alpolgármester elmondta, záportározó hiányában a fő gyűjtőágból történő elágazások földalapúak, így az esővíz visszaszivárog a talajvízbe.
Ennek jelentőségét a környezet, a növénykultúrák érzik leginkább, de a talaj vízkészletének alakulása, eső általi pótlása, globális jelentőséggel bír. Elég, ha csak vármegyénk szabadvizű tavaira gondolunk, melyek idegenforgalmi centrumként megsínylették az elmúlt évi aszályos hónapokat.
Az esőzéssel nem csak a tavak vízszintje emelkedett, de változott, javult a tavak vizeinek minősége, ezáltal az ökológiája.
Visszatérve a növények gondozására, öntözésére, a fenntarthatóság, a környezettudatosság, illetve növényeink egészsége és megfelelő fejlődése szempontjából egyértelműen az esővíz felé billen a mérleg nyelve a csapvízzel szemben. Talán nem is szorul magyarázatra az ok. Nem csak azért, mert ingyen van, de mert sokkal lágyabb, nem tartalmaz vegyszereket. Érdekes felvetés lehet, hogy a szobanövények esetében milyen hatást fejt ki az esővíz. Az érzékenyebb, egzotikus szobanövényekhez nem feltétlen javasolják a szakemberek az esővizet, hiszen tartalmazhat olyan szennyeződéseket, amelyek nem feltétlen válnak javukra. Viszont az egyébként is esőáztatta növénykultúrák számára nem kérdés, hogy az esővíz a legkiválóbb éltető erő.
- Részletek
Befejeződött Kunbaján a belterületi csapadékvíz-kezelő rendszer fejlesztése
A kunbajaiak régi, megoldatlan problémája szűnt meg a csapadékvíz elvezetésével.
A klímaváltozás következtében hirtelen lezúduló csapadék kezelhetetlenné vált, nem tudta a település koncentráltan összegyűjteni az esővizet, amire pedig óriási szükség van.
Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy világviszonylatban, az emberiség szemléletváltásának szükségességét is hangsúlyozva kell alkalmazkodnunk az éghajlati változásokhoz és alkalmaznunk azokat a vízelvetési és vízmegtartási technikákat, melyek segítik, illetve biztosítják az újrahasznosítást.
A kunbajai projekt keretében megvalósult beruházás alapvető célja volt a belterületi utak mentén és a hozzá csatlakozó ingatlanok előtt a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése, illetve a meglévő rendszer felújítása volt olyan szintre, hogy megoldott legyen a mértékadó csapadék leggyorsabb elvezetése a legközelebbi befogadóba. A megépülő csatornák esetében fő szempontként szolgált, hogy azok a méretezéseknek megfelelően, biztonságosan meg tudják tartani a csapadékvizet a helyben való hasznosulás érdekében. A település bízik a folytatásban, hiszen most a főgyűjtő hálózati rendszert építették ki, de szeretnék a község egészét bekapcsolni.
A projekt megvalósítási helyszíneit többek között a Damjanich utca, az Attila utca (Rózsa Ferenc utca), a Mátyás király utca (Kun Béla utca), a Kossuth Lajos utca, valamint a Zrínyi Miklós utca egyes szakaszai képezték, összesen 18 helyrajzi számot érintve. A projekt keretében megvalósuló beruházás mintegy 2421 méternyi csatornaszakasz kiépítését és fejlesztését foglalta magába, melynek keretében földmedrű szikkasztóárkok kialakítása, mederburkoló elemek elhelyezése, továbbá átereszek építése is megtörtént. A beruházás TOP (TOP-2.1.3-16-BK1-2021-00060) forrásból valósult meg, melyre 161.284.916 forintot nyert a település.
