Üdvözlöm Kunbaja község honlapján!
Zentainé Keller Andrea: Kunbaja története
Német neve: Kumbaj
Alapítás éve: 1817.
A török kiűzése után 1699-ben 69 kamarai alattvaló lakik az akkori Kunbaja pusztán. Ebben az időben Baja után a Bajai Járás legnépesebb települése. A Rákóczi - szabadságharc alatt elpusztult. Ezután egy 70 évig tartó pereskedés kezdődött Kunbaja tulajdonjogáért, mely végső nyugvópontra csak 1817-ben került, amikor a Rudics testvérek (János, Antal, Mátyás) tulajdonába került.
Rudicsék már 1815-ben a birtok benépesítésére mintegy 140 földműves család fogadására adtak be kérelmet az Udvardi Kamara elnökének. A Kamara válasza értelmében Veszprém megyéből 144 magyar család az áttelepítésre készen állt. Végül is a veszprémiek betelepítéséből - a Rudics-birtok hosszú átadási, felmérési és további tulajdonjogi huzavonája miatt - nem lett semmi.
A Rudics testvérek azonban elszántan és végül eredményesen hadakoztak. Betelepítési tervet készítettek, melynek véleményezését Luby nevű ügyvéd végezte el. A terv nem maradt ránk, de Luby feljegyzése igen. Eszerint összhangban II. József telepítési pátensével, a telepeseknek ház, föld, az iparosoknak 80 gulden pénz adását, templom, iskola építését, pap, tanító, jegyző beállítását, s végül németek betelepítését javasolja, tekintettel a földművelésben való jártasságukra és arra, hogy a tervezett földdel elégedettek lesznek. Ezután az utcák kijelölése és a házak építése megkezdődött.
A telepesek a környező községekből (Gara, Csátalja, Gahora, Madaras, Csávoly, Bresztovác) jöttek, s valamennyien németek voltak.
Az uraság birtokának ezen részét az alapító nevéről Rudicsháza néven kezeli, amiről a megőrzött régi pecsét és okmányok tanúskodnak. Hivatalosan nemsokára Kunbaja elnevezést kapta az új telep hasonlónevű birtoktag után, mely név időközben némi változáson ment keresztül, így lett belőle Kumbaja, Kun-Baja, Kúnbaja, míg a legutóbbi helységnév fölülvizsgálatkor az eredeti Kunbaja nevet kapta vissza.
Almási Rudics Máté intézkedésére 1819 tavaszán 80 szabványos ház állt készen, amikor a közeli német községekből megindult a telepítés II. József 1782. évi híres pátensében biztosított föltételek szerint. Legtöbb család Csátaljáról jött. Jöttek még Őrszállásról, Taráról, Vaskútról, de néhány család közvetlenül Würtenbergből is. Az első telepesek között előforduló családnevek: Beck, Berger, Gartner, Krisztmann, Lutz, Rettich, Szuyer.
Az első nevek között előforduló magyar nevek: Árvai, Fekete, Hajas, Rostás, Sovány, Szönyi, Tamás, Ujvári. A magyar nevű családok közvetlenül az uraság szolgálatában álltak. Az alapítás évében önálló község jellegét nyerte Kunbaja. Egy bíró és hat esküdt képezte elöljáróságát. A bíró háza volt az ideiglenes faluháza. A jegyzői teendőket eleinte az uraság rudicsházai kasznárja végezte, aki tisztségéért a várm. szabályrendeletben előírt javadalmazásban részesült. Még 1819-ben fölállították az önálló r. k. lelkészséget mely a bácsalmási plébános hatáskörébe tartozott. Az anyakönyvek az első évtől teljesen ép állapotban megvannak.
